Fordítások keresése

Találatok száma: 35829

Mindörökké és még egy nap

Gyere már hozzám
Egész közel akarlak érezni
Igen, ez alkalommal nem akarlak elveszíteni
Szerelmesnek lenni a mosolyodba
Szerelmesnek lenni olyan jól esik
Szerelmesnek lenni mindenbe
Igen, te bátorságot adsz nekem
 
Szoríts még egyszer magadhoz
És ne engedj el többé
Érzem mélyen belül
Hogy ez örökké szól
Szoríts még egyszer magadhoz
Olyan közel vagyok hozzád
Érzem mélyen belül
Hogy ez örökké szól
Örökké és még egy nap
 
Ne hagyj menni
Ne hagyj soha többé egyedül
Annyira fáj, ha nem lehetek veled
Senki sem tart úgy
Senki sem mint te
Senki sem adhat többet
Mindig csak Te!
 
Szoríts még egyszer magadhoz
És ne engedj el többé
Érzem mélyen belül
Hogy ez örökké szól
Szoríts még egyszer magadhoz
Olyan közel vagyok hozzád
Érzem mélyen belül
Hogy ez örökké szól
Örökké és még egy nap
 
Ne engedj el többé
Ez örökké szól
 
Szoríts még egyszer magadhoz
És ne engedj el többé
Érzem mélyen belül
Hogy ez örökké szól
Örökké és még egy nap
 

A te dalod

Mi kiábrándultunk egymásból
Fájdalmas, de mégis így van ez
Amikor itt egy valaki megérti ezt
Te lány, az csak én vagyok!
Lám hová tűnt el a szerelem
Most én csalódott vagyok?
Azért mert most már együtt vagy
Az én legjobb barátommal?
De ezért én egyáltalán nem
Soha nem fogom mondani: „utállak téged”
Te tönkretetted az életemet
Igen, de egyáltalán nem számít
Nincs semmi hozadéka az ügynek
Nem, ez sületlenség, tudod mit?
Igen, pontosan
Mégis tovább forog a föld, kincsem
Te folyton csak azt mondtad:
„Írjál már nekem egy dalt!
Csak azért, hogy nekem megmutasd,
Milyen nagyon szeretsz engem. '
Nos, akkor kapcsold ki a felszerelést
Menj ki az erkélyre
Tárd széjjel a karjaidat
És énekeld a te dalodat
 
Te átkozott ribanc, ez a te dalod
Csak a te dalod egész egyedül
Ezt a te összes barátodnak megmutathatod
Ez, ez a te dalod
Csak a te dalod egész egyedül
Hidd el nekem, a barátaid elsárgulnak az irigységtől
 
Fontos jól eltávolodnunk egymástól
Egyszerűen neked van mindig igazad
És fontos, mindkét oldalt ugyanúgy megnézni
Én sem voltam mindenben olyan rossz
Ezért nem kell senkinek szenvedni, csak megharcolni egymásért
Ezt igencsak el lehet kerülni igen
Barátok közt senkinek sem kell elköteleznie magát,
Kettőnk közt mondva, már nem vagyunk tizenhárom évesek
Semmi mást nem akarok mondani,
Én nem vagyok haragtartó
Te megkapod a kutyát
És tőlem akkor már az egész lakást is
És igen ez stimmel
Én talán egy kicsit konfliktuskerülő vagyok
De akkor legalább
Hogy én ne a te barátnőiddel dugjak
Te azt csak reméled, amit én biztosan tudok:
A te szívedben számomra mindig van egy hely
Ez nagyon édes - végre valami közös
Mindenki mással keféltél a városban
Nekünk kettőnknek soha nem volt egy dalunk
Egy sláger, amely összekötne bennünket
Most meg itt van ez minekünk
Kíváncsi vagyok, hogyan találtál rá erre
 
Te átkozott ribanc, ez a te dalod
Csak a te dalod egész egyedül
Ezt a te összes barátodnak megmutathatod
Ez, ez a te dalod
Csak a te dalod egész egyedül
Hidd el nekem, a barátaid elsárgulnak az irigységtől
Te átkozott ribanc!
 

Coachella - Woodstock a fejemben

A Coachellán voltam,
A válladra támaszkodtam
Néztem a férjedet, ahogy az időbe táncol
Azt hiszem én voltam benne,
Mert baby, egy pillanatra
Woodstock volt a fejemben
A következő reggelen
Kitettek egy figyelmeztetést
Feszültség vette körül az országvonalat
Kikapcsoltam a zenét,
Megpróbáltam felülni és használni azt
Az összes szeretetet amit aznap este láttam
 
Mert mi van ezekkel a gyerekekkel?
És mi van a szüleikkel?
És mi van a koronájukkal, amit a hajukon viselnek,
Ami olyan hosszú, mint az enyém?
És mi van a kívánságaikkal,
Amik úgy vannak becsomagolva, mint rózsakoszorúk
A fejük, körbe?
Elmondok egy imát harmadszorra
 
Elcserélném ezt az egészet egy lépcsőért a mennybe ( egy lépcsőért, egy lépcsőért)
Kihasználnám az összes időt, hogy felmásszak ennek a tetejére
Elcserélném a hírnevet és a szerencsét és a legendát
Feladnám ezt az egészet, ha adnál egyetlen napot, hogy feltegyek neki egy kérdést
Feladnám ezt az egészet, ha adnál egyetlen napot, hogy feltegyek neki egy kérdést
 
A Coachellán voltam
A válladra támaszkodtam
Néztem a férjedet ahogy táncol és ragyog,
Azt mondanám, elég jó volt ahhoz, hogy meggyőzze őket,
A kritikák igen kemények tudnak lenni néha
A térdein állt, és azt gondoltam, letöri őket
Az isteni szavaival
Nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy tudd,
Lassan már nem akarod a zenét, mert elvesztették az eszüket
 
Mert mi van azokkal a gyerekekkel?
És a gyerekek gyerekeivel?
És miért is gondolom azt,
Hogy talán a hozzájárulásom
Lehetne olyan kicsi, mint a remény,
Hogy a szavak madarakká válnak, és a madarak elvinnék a gondolataimat hozzád
 
Elcserélném ezt az egészet egy lépcsőért a mennybe ( egy lépcsőért, egy lépcsőért)
Kihasználnám az összes időt, hogy felmásszak ennek a tetejére
Elcserélném a hírnevet és a szerencsét és a legendát
Feladnám ezt az egészet, ha adnál egyetlen napot, hogy feltegyek neki egy kérdést
Feladnám ezt az egészet, ha adnál egyetlen napot, hogy feltegyek neki egy kérdést
 
Egy lépcső, egy lépcső a mennybe,
Egy lépcső
Rengeteg dolog van, amit el akarok mondani,
Például: Miért is volt ez az egész? Minden rendben lesz?
Rengeteg dolog, amit el akarok mondani?
Például: Miért is volt ez az egész?
Egy lépcső, egy lépcső a mennybe
 

Az Összes Csinos Lány

Az összes csinos lány kedveli Samuel-t
Ohh őt nem igazán érdekli
Bár ez több, mint amit képes kezelni
Az élet minden, csak nem igazságos, az élet minden, csak nem igazságos
 
Amint megöregszenek
Majd jön, és lerázza őket a lábukról
Emiatt csak kisebbnek érzem magam
Az összes elfojtott szeretet
 
Nem fogsz, nem fogsz lefektetni (x4)
 
Teljesen egyedül, egyedül megint
Senki sem nyújt segítő kezet
Pedig vártam, vártam
 
Vedd át az árut, a bolond büszkeséget
Meddig nem látom még a fényt
Pedig vártam, vártam
hogy lefektess
 
Vitorlázni, vitorlázni most
Meztelenül játszanak a vízben
Tudod, ez nehéz, az ég tudja, hogy megpróbáltam
De csak egyre nehezebb lesz
 
Nem fogsz, nem fogsz lefektetni (x8)
 
Várok, várok, várok, várok majd rád (x4)
Rád, hogy fektess
Nem fogsz lefektetni
 

Altató

Aludj, babám, aludj
A napok csak telnek
A szél a fák között
Más nyelven beszélnek
 
Ha a szíved megszakadt
Nem csodálkozok, miért
Ha az éjszaka hosszú
Itt az altatóm
Itt az altatóm
 
Nos, az egér megette a kenyérbelet
Aztán a macska meg a héjat
Most szerelembe estek
És most más nyelveken beszélnek
 
Ha a szíved megszakadt
Nem csodálkozok, miért
Ha az éjszaka hosszú
Itt az altatóm
Itt az altatóm
 
Aludj, babám, aludj
Ott jön a már a holnap
A szél a fák között
Más nyelven beszélnek
 
Ha a szíved megszakadt
Nem csodálkozok, miért
Ha az éjszaka hosszú
Itt az altatóm
Itt az altatóm
 

Két tűz között

Nem tudok belegondolni, hogy megöregszem, ettől csak meg akarok halni
És nem tudok belegondolni abba, aki voltam, mert ettől sírni támad kedvem.
Nem tudok se vissza, se túlságosan előre nézni
Megkaptam a pontot, megkaptam az üzenetet
 
Két tűz között vagyok,
Próbálok továbbmenni, de ez nem ilyen egyszerű
Azt hiszem két tűz között vagyok,
Mennem kell tovább, vagy azt fogják mondani, abbahagytam
 
Igen, két tűz között vagyok
 
Végigálmodtam az életet, egész idő alatt, csak megvakultam
Nem látom az erdőt a fáktól, amik a szemhéjam mögött vannak
A nosztalgia oké, de most ez nem segít rajtad,
Az álom jó, ha nem használod ki
 
Két tűz között vagyok,
Próbálok továbbmenni, de ez nem ilyen egyszerű
Azt hiszem két tűz között vagyok,
Mennem kell tovább, vagy azt fogják mondani, abbahagytam
 
Igen, két tűz között vagyok
 
Nem, nincs szükségem semmilyen segítségre,
Saját magamat szabotálom,
Senkire sincs szükségem, ( a szent napoknak vége, egyedül vagyok)
Saját magamat szabotálom
 
Két tűz között vagyok,
Próbálok továbbmenni, de ez nem ilyen egyszerű
Azt hiszem két tűz között vagyok,
Mennem kell tovább, vagy azt fogják mondani, abbahagytam
 
Igen, két tűz között vagyok
 

Csak akkor boldog amikor esik

Csak akkor vagyok boldog, ha esik
Csak akkor vagyok boldog, ha ez bonyolult
És akkor is, ha tudom, hogy te ezt nem érted meg
Csak akkor vagyok boldog, ha esik
Tudod, szeretem a rossz híreket
Miért esik olyan jól szomorúnak lenni
Csak akkor vagyok boldog, ha esik
 
Öntsd ki a bánatod
Öntsd ki a bánatod Rám
Öntsd ki a bánatod
Öntsd ki a bánatod Rám
 
Csak akkor vagyok boldog, ha esik
Jól érzem magam, ha minden tönkremegy
Csak a legszomorúbb dalokat hallgatom
Csak akkor vagyok boldog, ha esik
 
Csak a sötétben mosolygok
Csak az éjsötétség kényelmes nekem
Nem véletlenül mesélem ezt neked
Csak akkor vagyok boldog, ha esik
Megérted az üzenetet idővel
Ha panaszkodom magamról és rólad
Csak akkor vagyok boldog, ha esik
 
Öntsd ki a bánatod
Öntsd ki a bánatod Rám
Öntsd ki a bánatod
Öntsd ki a bánatod Rám
Öntsd ki a bánatod
Öntsd ki a bánatod Rám
Öntsd ki a bánatod
Elkísérhetsz
Amíg nem érdekel
 
Csak akkor vagyok boldog, ha esik
Biztos szeretnél hallani az új bánatomról
Teljesen be vagyok állva egy mély depressziótól
 
Csak akkor vagyok boldog, ha esik (Önts ki egy kis bánatot belőlem)(5x)
 
(Önts ki egy kis bánatot belőlem)(4x)
 
Csak akkor vagyok boldog, ha esik (önts rám egy kis bánatot)
(önts rám egy kis bánatot)
(önts rám egy kis bánatot)
(önts rám egy kis bánatot)
 

Te feldobsz és hagysz repülni

Lehetséges, hogy ez még sosem ment ilyen messzire
Mint te és ez a gyengédség
Érzem, hogy Te más vagy
Lesöpröm a félelmet a bőrömről
Sosem bíztam magamban ennyire,
Ennyire, mert ez szerelem.
Nekem is idő kell az álmaimhoz
Mert tudod, én visszajövök.
Hagyd a szívemet szabadnak, de soha egyedül,
Egy pillanatra sem.
 
Te feldobsz, és hagysz repülni
Sosem szorítasz túl esősen
Melletted önmagam lehetek
És tudom, hogy elengedsz
Küldj el csak, a világ körül!
A szívem mint egy bumeráng
Mindig hozzád érkezik vissza.
 
Talán egy realista vagy,
Akinek a szabadság nem olyan fontos,
De nekem látnom kell az eget,
Szeretnék otthon lenni nálad
De néha szükségem van az ábrándozásra
Értem, meg kell hogy értsd,
Sosem zársz be, hagysz lebegni,
Vagy máskülönben megfagynék
Akarom az érzést, veled élni
még millió évig érezni.
 
Te feldobsz, és hagysz repülni
Sosem szorítasz túl esősen
Melletted önmagam lehetek
És tudom, hogy elengedsz
Küldj el csak, a világ körül!
A szívem mint egy bumeráng
Mindig hozzád érkezik vissza.
 
És mikor a csillagok egyszer elköltöznek
Akkor tudom majd, hogy nálad vagyok
És az ég a karjaidban lesz
 
Te feldobsz, és hagysz repülni
Sosem szorítasz túl esősen
Melletted önmagam lehetek
És tudom, hogy elengedsz
Küldj el csak, a világ körül!
A szívem mint egy bumeráng
Mindig hozzád érkezik vissza.
 
Valamikor, igen
De mindig visszatér hozzád.
 

Merci Chérie (Köszönöm Chérie)

Köszönet, Köszönet, Köszönet
Az órákért Chérie, Chérie
A szerelmünk szép volt, oly szép
Köszönöm Chérie
Ne légy szomorú, tőled is búcsúznom kell
 
Ég veled! Ég veled! Ég veled!
A könnyeid úgy fájnak, úgy fájnak, úgy fájnak
Az álmunk odarepül, oda, oda
Köszönöm Chérie, ne sírj
Mindennek megvan az oka
 
Nézz csak előre, ne hátra
Erőltetni nem lehet a boldogságot
És mint egy tenger sem oly vad, mint a szerelem
Csak a szerelem egyedül, tud olyan lenni, olyan lenni
 
Köszönet, Köszönet, Köszönet
Az órákért Chérie, Chérie
A szerelmünk szép volt, oly szép
Köszönöm Chérie, oly szép, oly szép
Köszönöm Chérie, oly szép, oly szép
Köszönöm Chérie
Köszönöm
 

Árnyjáték

A város közepén, ahol minden út egybefut, vártam rád
Az óceán mélyén, ahová minden remény süllyedt, kerestelek
Mozdulatlanul keltem át a csenden, miközben vártam rád
Egy szoba egy ablakkal, itt találtam meg az igazságot a sarokban
 
Az árnyjátékban eljátszod saját halálod, mást se tudsz
Miközben a gyilkosok négy sorba rendeződve táncoltak odalenn
És hideg, acélos szaggal testükön elkezdtek összekapcsolódni
De én csak álltam hitetlenül, amint a tömeg elvonult
 
Megtettem mindent, mindent, amit akartam
Hagyom, hogy felhasználjanak téged saját céljaikra
A város közepén az éjszakában, vártam rád
A város közepén az éjszakában, vártam rád
 

Ismét nélküld

Ismét nélküled megy le a nap
Ismét nélküled telik az este
Rám a bánat vár
Az éjszakának szomorúság szaga van
Mindenütt ott vagy, minden megengedett
Minden dal rólad szól, rád emlékeztet
Ah! Miért ez a magány?
Mennyi év telik el nélküled?
Hol vagy? Ki vagy te?
Ah! Drágám gyere vissza, tényleg hiányzol.
Rájöttem, hogy nem jössz vissza
Nélküled szeretet nélkül vagyok,
Hogy fogok élni?
Vártalak könnyes szemmel,
Adj egy kis reményt, könyörgöm kedvesem,
Ki vagy te, ah kedvesem?
Gyere vissza, hiányzol nekem.
 

Ha

Ha a jó Isten barátja lehetnék
Ha meghallanám az imákat
Ha egy kékvérű lehetnék
Ha képes lennék a mindenséget eltörölni, és újrateremteni
Ha én lehetnék egy királynő vagy varázslónő
hercegnő, tündér, vagy nagy kapitánya
egy nemes ezrednek
Ha egy óriás lépteivel haladhatnék
 
Én mennyországgá változtatnám a nyomort
Az összes könnyet folyóvá duzzasztanám
És kivirágzana homok, ahol van még remény
Én elvetném az utópiát, tilos lenne meghátrálni
Többé már nem terelnék el a figyelmünket
 
Ha én lehetnék ezrek és százak
A a tehetségek, a hatalmasok varázserejével
Az uraságoknak, a hatalmasoknak
Ha lenne kulcsom, az ő lelkükhöz
Ha el tudnám venni a fegyvereiket
 
Egy seregnyi titán tüzével
Én világítanék a lángok között
A gyermekek elfojtott álmaiban
Én színeket csinálnék a fájdalomból
Én megtalálnám az édenkertet
Az esélyteleneknek, a világtalanoknak, és a nincsteleneknek
 
De nem vagyok más, csak egy elrongyolódott szív
És két kinyújtott kéz olyanok, akár a gallyak
Egy oly gyenge hang, mit reggelre elfúj a szél
De ha a kezünket az ég felé emeljük
A mi millió szívünk együttesen
Ha a mi hangjaink egyesülnének
Milyen tél tudna annak ellenállni?
 
Egy erős világot, a föld lelki társát
Mi felépítjük a világunkat a hamuból
Fokozatosan, morzsáról morzsára
Cseppről cseppre és szívtől szívig
Fokozatosan, morzsáról morzsára
Cseppről cseppre és szívtől szívig
 

Valami marad

Mondd, hogy ez a hely itt biztonságos
És hogy minden jó itt nyugszik,
És a szó, amit nekem ma adsz,
Holnap ugyan úgy érvényes lesz.
Ez a világ olyan gyors,
És elfelejtett megállni.
Mert kísértések uralják a határidőt
De kérlek ígérd meg, hogy amikor visszajövök,
Minden a régi marad!
Adj egy kicsike biztonságot
A világban amiben semmi sem tűnik biztosnak
Adj valami ebben a rohanó világban, valamit, ami marad!
Adj nekem egy kis támaszt
És ringass engem a biztonságba!
Vigyél ki ebből a rohanó időből!
Hozz nekem egy kis sebességet!
Adj nekem valamit ... valamit, ami marad!
Akkor is, ha a világ elveszti az eszét,
Az itt marad érintetlenül.
Semmi sem történik ...
Adj egy kicsike biztonságot
A világban amiben semmi sem tűnik biztosnak
Adj valami ebben a rohanó világban, valamit, ami marad!
Adj nekem egy kis támaszt
És ringass engem a biztonságba!
Vigyél ki ebből a rohanó időből!
Hozz nekem egy kis sebességet!
Adj nekem valamit ... valamit, ami marad!
 

A legjobb

Egy kincset találtam,
És a Te nevedet viseli,
Olyan csodaszép és értékes
És a világ összes pénzével sem lehetne megfizetni.
Mellettem alszol el,
Egész éjjel megfigyelhetlek,
Nézem, ahogy alszol,
Hallgatom, ahogy lélegzel,
Amíg reggel fel nem ébredünk.
 
Megint sikerült neked,
Elállítottad a lélegzetem.
Amikor mellettem fekszel,
Akkor alig tudom elhinni,
Hogy egy olyasvalaki mint én,
Ilyen szépet mint te, megérdemelt.
 
Te vagy a Legjobb, ami valaha is velem történt.
Annyira jól esik, hogy te szeretsz engem.
Elfelejtem a világ többi részét,
Amikor velem vagy.
Te vagy a Legjobb, ami valaha is velem történt.
Annyira jól esik, hogy te szeretsz engem.
Túl kevésszer mondom el neked:
Annyira jó, hogy vagy!
 
A mosolyod függővé tesz,
Mintha nem is erről a Földről származna,
Akkor is, ha a közelséged méreg lenne,
Addig lennék melletted, amíg meg nem halok.
Az elhagyásod világokat törne össze,
És erre még csak nem is akarok gondolni.
Túl szép ez veled,
Ha mi kölcsönösen szerelmet adunk egymásnak.
 
Feltöltöm magam erővel,
Vidd a kétséget a szemeimből,
Mesélj nekem ezernyi hazugságot,
És én majd mind elhiszem neked.
Csak egy kétség marad,
Hogy én, egy olyat mint Te, megérdemeltem.
Ha az életem elbotlik is,
Te vagy a nyugalom és a menedék
Mert minden, amit nekem adsz
Egyszerűen határtalanul jól esik.
 
Ha tanácstalan vagyok,
Szünet nélküli utazás vagy,
Ezért fekszem én kis-nagy világom
Az óvó kezeidbe.
 

Ellenszegülve

Tudom, hogy megtalálom az erőt magamban
Amit nagyon is képes vagyok elérni!
 
Nem fognak bennem semmit összetörni
Nem fogják látni hogy összepréseltek
Nem fognak tudni közel kerülni hozzám.
 
Nem fogják megtalálni a módját, hogy rosszat tegyenek velem.
Nem fogják elvenni a bizalmamat
Fel akarnak nézni rám.
 
Nem, nem!
 
De tudom, hogy megtalálom az erőt magamban
Ami elrepít a csillagokig
Ellenszegülve mindennek! Ellenszegülve mindennek!
Oh, tudom, hogy az az erőd veled lesz,
Amit nagyon is képesek vagyunk elérni! (2x)
 
Túl sok szeretet lakozik bennem,
Amitől még mindig van értelme kiállni,
Hogy megtaláljam mindennap az akaratot.
 
Vannak emberek, akik olyanok mint te és én,
Kiállok és mindennek ellenszegülve harcolok!
Kitől fog ez függeni? Igen - Tőled és Tőlem!
 
De tudom, hogy megtalálom az erőt magamban
Ami elrepít a csillagokig
Ellenszegülve mindennek! Ellenszegülve mindennek!
Oh, tudom, hogy az az erőd veled lesz,
Amit nagyon is képesek vagyunk elérni! (2x)
 
Igen, itt van ő.
És ad nekünk, ad nekünk -
Erőt és bátorságot a továbbiakra.
 
De tudom, hogy megtalálom az erőt magamban
Ami elrepít a csillagokig
Ellenszegülve mindennek! Ellenszegülve mindennek!
Oh, tudom, hogy az az erőd veled lesz,
Amit nagyon is képesek vagyunk elérni!
Amit nagyon is képesek vagyunk elérni!
 
Látom, van értelme,
Együtt harcolni és tudnod kell,
Mennyire el tudjuk érni!
Igen, mennyire el tudjuk érni!
 

A szerelem

Rám nézel, és veled megyek,
És ez a pillantás Örökké tart.
Itt süt a nap, itt kacag az Élet,
Itt megnyílik a szívem, és Neked adom.
Hordozni akarlak, szeretni akarlak,
A szerelem itt maradt.
Nem kérdezett semmit, egyszerűen itt van,
Nem tudok elszaladni, ez már világos.
 
Te és Én, ez már teljesen biztos
Mint egy szép, mély mámor,
Egy teljesen különleges fajta
És nekünk jogunk van hozzá,
Hogy újra és újra találkozzunk,
Újra és újra lássuk,
Ha a nagy világ hív,
Én biztosan veled megyek majd.
 
A szerelem nem akar,
A szerelem nem harcol,
A szerelem nem lesz,
A szerelem van.
A szerelem nem keres,
A szerelem nem kérdez,
A szerelem olyan mint Te.
 
Jó éjszakát gyönyörűm,
Csak megszeretném köszönni.
Amit tettél, amit mondtál,
Ez biztosan nem volt könnyű Neked.
Te gondolsz Rám, teljes szeretettel,
És amit látsz, az csak előre megy.
Bátor vagy, okos vagy,
És én mindig ott leszek Neked,
Ebben biztos vagyok.
 
Te és én, olyanok vagyunk mint a gyerekek,
Akik úgy szeretik egymást, amilyenek.
Nem hazudnak, nem kérdeznek,
Ha nincs mit kérdezni.
Ketten vagyunk és egyek vagyunk,
És jól lájuk a dolgokat.
És ha egyikőnknek mennie kell,
Mi mégis mindig ott leszünk egymásnak.
 
Ott leszünk, Ott leszünk, Ott leszünk.
Ott leszünk, Ott leszünk, Ott leszünk.
 
A szerelem nem akar,
A szerelem nem harcol,
A szerelem nem lesz,
A szerelem van.
A szerelem nem keres,
A szerelem nem kérdez,
A szerelem olyan mint Te.
 
A szerelem nem kell,
A szerelem nem harcol,
A szerelem nem lesz,
A szerelem van.
A szerelem nem keres,
A szerelem nem kérdez,
A szerelem olyan mint Te.
 
Amilyen Te vagy, amilyen Te vagy,
A szerelem olyan mint Te.
A szerelem olyan mint Te.
 
Amilyen Te vagy, amilyen Te vagy,
 

De Te az egyetlen vagy a Számomra

Van milliónyi a csillagokból.
A mi városunkban pedig ezernyi lámpás.
Jóból és pénzből sok van ezen a világon,
De Te az egyetlen vagy Számomra.
 
Hay mas de mil besos por darnos
y amores que pueden romperse
se que hay alegria y dolor
para mi solamente estas tu
 
Már a gondolat,
Hogy egyszer elveszíthetlek,
Hogy egy másik férfi
Nevez az egyetlenének!
Szomorúvá tesz,
Mert veled vagyok teljes,
Mihez kezdenék nélküled?
 
Sok virág nyílik a kertben.
Sok lány van, akik várnak,
Boldogság és Szenvedés mindig lesz,
De Te az egyetlen vagy Számomra.
 
Már a gondolat,
Hogy egyszer elveszíthetlek,
Hogy egy másik férfi
Nevez az egyetlenének!
Szomorúvá tesz,
Mert veled vagyok teljes,
Mihez kezdenék nélküled?
 
Hét csoda van a Földön.
Ezernyi hajó úszik át a tengeren.
Jóból és pénzből sok van ezen a világon,
De Te az egyetlen vagy Számomra.
 
Már a gondolat,
Hogy egyszer elveszíthetlek,
Hogy egy másik férfi
Nevez az egyetlenének!
Szomorúvá tesz,
Mert veled vagyok teljes,
Mihez kezdenék nélküled?
 
De Te az egyetlen vagy Számomra.
 

Ezt akartad?

Te voltál a hajnal ígérete,
én pedig utána a reggel.
Te voltál Jézus, Uram,
én a vámszedő.
Te az érzéki nő,
én a nagytiszteletű Freud.
Te a magányos szex,
én a mocskos kisfiú.
 
Hát ezt akartad,
hogy kísértetekként éljünk
ebben a házban?
Ezt akartad,
hogy kísértetekként éljünk
ebben a házban?
 
Te voltál Marlon Brando,
én Steve McQueen.
Te K-Y Jelly,
én a vazelin.
Te voltál a modern orvostudomány atyja,
én Mr. Clean.
Te voltál a babiloni szörny és a szajha,
én Rin Tin Tin.
 
Hát ezt akartad,
hogy kísértetekként éljünk
ebben a házban?
Ezt akartad,
hogy kísértetekként éljünk
ebben a házban?
 
Öreg és ráncos lettél,
én maradtam 17,
te sok mindenki után vágyakoztál, kedves,
én csak egyvalakivel háltam.
Te küzdöttél a magányoddal,
én bírtam egyedül.
Te azt mondtad, hogy sosem szerettél,
én kioldottam a köpenyed.
 
Hát ezt akartad,
hogy kísértetekként éljünk
ebben a házban?
Ezt akartad,
hogy kísértetekként éljünk
ebben a házban?
 
Tényleg ezt akartad,
hogy kísértetekként éljünk
ebben a házban?
Ó, ezt akartad,
hogy kísértetekként éljünk
ebben a házban?
Rajta!
 

Acél eső

Elkezdünk egy újabb napot együtt,
te és én, meg a köztünk lévő millió mérföld,
úgy irányítom a kedvemet, hogy virágozzék, mint a tavaszi bimbó,
ahelyett, hogy lehajtom a fejemet
és lassan belefulladok …
 
az acél esőbe, és feladom.
 
Megnyílik az ég, az esőcseppek szakadnak,
a nap ragadós ásítással inhalál,
te pedig úgy mosolyogsz, mintha a Nap vidáman kacagna …
 
az acél esőben, itt a vége.
 
Ebben a kicsi, aprócska világban, amelyben forgok,
ebben a torz világban minden rendben,
de valami lezuhan,
 
az acél esőben. Itt a vég.
 

Midnight Gold (koktél)

Amikor eljöttem hozzád,
rám ragasztottad az illatod,
az ágyban kötöttünk ki,
aztán kivettem egy cigit a táskádból.
 
A lélegzetedet
érzem a bőrömön,
előhívott néhány emléket,
sosem gondoltam, hogy mindez megtörténhet velem.
 
Tíz óra teljesen kiesett,
csak emlékfoszlányok maradtak,
fájdalom és öröm keverednek.
 
Az elmém pörög,
tudom, mi a gyönyör,
tíz millió mérfölddel arrébb,
a húsom, a csontjaim álmodoznak a szürkületben.
 
Sárfoltok a bőrödön,
eljön az éj és a bűn ideje,
sárfoltok a bőrödön,
eljön az éj és a bűn ideje.
 
Vérfoltok a bőrödön,
eljön az éj és a bűn ideje,
vérfoltok a bőrödön,
a bőrödön, a bőrödön.
 
Amikor eljöttem hozzád,
rám ragasztottad az illatod,
az ágyban kötöttünk ki,
aztán kivettem egy cigit a táskádból.
 

Golyóálló lélek

Olyan nagyon szerettelek,
ritka az igaz szerelem.
Ez nem volt elég neked,
nem volt elég neked.
Hegycsúcsokat hódítanék meg,
hogy ne lássam, ahogy zuhansz.
Hegyeket másznék meg érted,
és értelmet adnék mindennek.
 
Állandóan gondolkozol,
te voltál az egyetlen,
(de) túl elfoglalt, hogy elgondolkodj,
a szerelem fegyver.
 
Úgy üt meg, mint egy lassú golyó,
mint egy lassú golyó,
időbe telt, míg felismerem.
 
Állandóan gondolkozol,
te voltál az egyetlen,
(de) túl elfoglalt, hogy elgondolkodj,
a szerelem fegyver.
 
Már a történet vége előtt tudom,
mi lesz a befejezés,
nem annyira bonyolult,
de golyóálló lélekre lesz szükséged.
 
Állandóan gondolkozol,
te voltál az egyetlen,
(de) túl elfoglalt, hogy elgondolkodj,
a szerelem fegyver.
 
Már a történet vége előtt tudom,
mi lesz a befejezés,
nem annyira bonyolult,
de golyóálló lélekre lesz szükséged.
 
Követelődző kisbaba voltál,
nem figyelmeztetett senki, hogy hagyj nekem levegőt,
nem annyira bonyolult,
de golyóálló lélekre lesz szükséged.
Azt hiszed, az van, pedig tele vagy gonddal – rád fér;
kezesbárány voltam,
de oroszlánként akarok távozni.
 
Úgy üt meg, mint egy lassú golyó,
úgy üt meg, mint egy lassú golyó.
 

Ego

Ego, figyeld az egódat,
ego, figyeld az egódat!
 
Hiányoznak a rózsáim,
felemelem a fejem és magasan tartom, és
felemelem a fejem és magasan tartom.
 
Tudom, hogy ő az erősebb,
mert képes megtörni a csendet,
megtörni a csendet.
 
Úgyhogy találkozzunk a tengernél, látod, a miénk,
(de) mi valahol máshol vagyunk.
 
Az aranyosan csillámló homok rá emlékeztet,
rá emlékeztet,
de most Half Moon Bay-en vagyok,
jó messzire (tőle),
jó messzire.
 
Amikor látom a rózsáimat,
a világ lassabban forog,
lassabban.
 
És azt hiszem, erősebb ő,
mint bárki más, akit ismerek,
akit ismerek.
 
És az út alatt, szüksége van a szerelmünkre,
most nem vigyáz rám,
most nem vigyáz.
 
Úgyhogy találkozzunk a tengernél, látod, a miénk,
(de) mi valahol máshol vagyunk.
 
Az aranyosan csillámló homok rá emlékeztet,
rá emlékeztet,
de most Half Moon Bay-en vagyok,
jó messzire (tőle),
jó messzire.
 

Hold

Ha le kellene, hogy fesselek,
lefesteném a holdat.
 
Minden éjjel változol,
láthatatlan vagy és ragyogó.
 
Az álmaimat kergettem éjszakákon át,
aztán összeomlottam ragyogó fényed alatt.
 
Boldogan fejest ugranék a sötétségedbe,
ha tudnám, hogy jó lesz az nekem.
 
Ha le kellene, hogy fesselek,
lefesteném a holdat.
 
Minden éjjel változol,
láthatatlan vagy és ragyogó.
 
Odaadod mindenedet,
és én csak egy részedet veszem el.
 
Melegséget adsz nekem,
és elmész, amikor végzel.
 
Az árnyékodat üldöztem egész éjjel,
mindegy, milyen kemények küzdök, mégis elszomorít.
 
Beleragadtam ebbe a zafír álomba,
remélem, kifehéredik.
 
Ha le kellene, hogy fesselek,
lefesteném a holdat.
 
Minden éjjel változol,
láthatatlan vagy és ragyogó.
 
Odaadod mindenedet,
és én csak egy részedet veszem el.
 
Melegséget adsz nekem,
és elmész, amikor végzel.
 
Lehet, hogy itt az ideje, hogy elkezdődjön valami új,
mert elnyelt ez az ezüst tenger.
 

Augusztusi szelek

Amikor az augusztusi szelek másfelől fújnak,
a halászhajók megindulnak a tengeren,
figyelem őket, amíg el nem tűnnek a szemem elől.
A tél hamarosan bekopogtat,
nézem őket, amint egybeolvadnak az éjszakával,
az augusztusi hold alatt.
 
Senki sem tudja, hogy ide jövök,
van, amit nem mesélek el senkinek.
Nem tudom megmagyarázni, miért,
könnyeket csal a szemembe,
vagy az évszakok körforgásában van valami,
ami idecsal engem.
 
Amikor másokkal beszélek,
hallom, amiket mondok, de ezek a dolgok nem azonosak velem.
Talán, mielőtt meghalok, eljön az az idő,
hogy el tudom fogadni, miért történik ez …
számolom a tengerről visszatérő hajókat,
számolom a tengerről visszatérő hajókat.
 
Magányos perceimben
levetem a maszkomat, amit viselni kényszerülök,
de ezt a titkos énemet senki sem ismeri,
és bár tudat alatt, de
számolom a tengerről visszatérő hajókat,
számolom a tengerről visszatérő hajókat.
 

Ember

Állatként ébredsz,
harcra készen,
az elmém eltévedt a sötét látomások útvesztőjében,
próbáltam kimászni ebből, de visszacsúsztam megint.
 
Kezeim-lábaim ólmosan hevernek,
a koponyám börtönrácsok mögött,
és ő – nem hisz már, nem fog olyannak látni soha,
lehet, hogy egyszer azért még eszébe jutottam.
 
A bőröm alatt ott az ember,
mélyen eltemetve, legbelül, ott az ember,
mindezek ellenére még mindig ember vagyok,
de azt hiszem, haldoklom.
 
Állatként ébredsz,
még nem állok készen a gyógyulásra,
az elmém elmerült a rémálmok özönében,
ébredni (rúgva és sikoltva).
 
Vigyél el innen, ahová kerültem,
szakíts ki innen, ahová úgy beszorultam, mintha kagylóban lennék.
 
A bőröm alatt ott az ember,
mélyen eltemetve, legbelül, ott az ember,
mindezek ellenére még mindig ember vagyok.
 
Azt hiszem, még mindig ember vagyok.
 
A bőröm alatt ott az ember,
mélyen eltemetve, legbelül, ott az ember,
mindezek ellenére még mindig ember vagyok,
de azt hiszem, haldoklom.
 

Átölelem az egész világot

Mi a baj velem?
Mi történt velem?
Ez az érzés új
És megérintette a szívem
Mi a baj velem?
A szívem vadul és hangosan ver.
Még csak most láttuk egymást
És máris bízom benned
 
Úgy érzem eddig,
Hogy ez egy nagyon különleges időszak
És most tudom, hogy milyen ez
Hogy megcsókoltál engem
 
(REF:)
Átölelem az egész világot
Mert fülig szerelmes vagyok
Mindenhol Téged kerestelek,
És olyan jó, hogy vagy!
Lebeghetünk a felhőnkön,
Mindenemet neked akarom adni,
Mert fülig szerelmes vagyok,
Milyen jó, hogy vagy!
 
Talán a paradicsomban vagyok,
Rózsaszínnek látom a felhőket.
Tudom, hogy mi soha többé nem válunk el.
Megannyi veszélyben,
Ha viharba kerülünk is,
Felfogom a villámokat neked.
 
Úgy érzem eddig,
Hogy ez egy nagyon különleges időszak
És most tudom, hogy milyen ez
Hogy megcsókoltál engem
 
(REF)(2x)
 

Az üres szék

Ha becsukom a szemem, hogy a lelkem lássa,
nekem is megterítettél az asztalnál,
több ezer mérföldnyire tőlem, tengereken és szárazföldeken túl,
merem remélni, hogy hallod az imámat,
és valahogy veletek leszek.
 
De most egy beton padlón pihen a fejem,
és bár a börtön falai olyan hidegek, mint az agyag,
de beszűrődik egy fénysugár, amivel számolom a napjaimat,
úgyhogy ne bántson az az üres szék,
mert valahogy veletek leszek.
 
Egyik nap erős vagyok, másik nap kevésbé,
vannak napok, amikor olyan mélyen, hogy alig tudok beszélni,
van a fejemben egy titkos zug, ahol száguldanak a gondolataim,
azon át valahogy hazajutok.
 
És amikor beköszönt a tél és az ágak csupaszak,
és te az ablakon át bámulsz ki a sötétségbe,
és bánatodra mindig lekések minden vacsorát,
azért mégis hagyd meg a helyemet és az üres széket,
(mert) valahogy veletek leszek,
(mert) valahogy veletek leszek.
 

Nehéz idők

Csak úgy szeretnék felébredni, hogy jól érzem magam,
mondd, hogy minden rendben, hogy nem halok meg,
legszívesebben elásnám magam,
te meg majd szólj, ha olyan a helyzet, hogy kijöhetek.
 
(Nehéz idők), elgondolkoztatnak, miért állsz föl újra,
(nehéz idők), padlóra küldenek, és kinevetnek, amikor sírsz,
(ezek az időszakok), még mindig nem tudom, hogy élem majd túl,
(nehéz idők, nehéz idők).
 
A pokol legmélyebb bugyraiba kerülök …
 
Sétálgatok körbe-körbe, fejem fölött az én kis esőfelhőmmel,
lebeg fölöttem, de nem szakad le.
Hová is megyek? Adj valami jelet!
Csapjon belém a villám! Lehet, attól feléledek.
 
(Nehéz idők), elgondolkoztatnak, miért állsz föl újra,
(nehéz idők), padlóra küldenek, és kinevetnek, amikor sírsz,
(ezek az időszakok), még mindig nem tudom, hogy élem majd túl,
(nehéz idők, nehéz idők).
 
A pokol legmélyebb bugyraiba kerülök …
 
Szólj a barátaimnak, hogy jövök,
lazítunk, miután landoltam.
 
(Nehéz idők), elgondolkoztatnak, miért állsz föl újra,
(nehéz idők), padlóra küldenek, és kinevetnek, amikor sírsz,
(ezek az időszakok), még mindig nem tudom, hogy élem majd túl,
(nehéz idők, nehéz idők).
 
A pokol legmélyebb bugyraiba kerülök …
 

Valami gyönyörű

Gyönyörű, gyönyörű
 
Csak annyit kell tenned, hogy megfogod a kezem,
hogy lássam, megértesz,
és ami történik velem,
az valami gyönyörű.
Ha kis világom fölött bármikor felhők gyülekeznek,
csak rád kell néznem,
és minden olyan csodálatosnak tűnik.
 
Tudom, hogy nem tudom kifejezni,
mennyire szeretlek,
annyi mindent akarok mondani,
de nem találom a megfelelő szavakat;
csak annyit tudok,
hogy amikor megölelsz,
a világ szép hellyé válik,
és ami történik velem,
 
az valami gyönyörű.
 
Tudom, hogy nem tudom kifejezni,
mennyire szeretlek,
annyi mindent akarok mondani,
de nem találom a megfelelő szavakat;
csak annyit tudok,
hogy amikor megölelsz,
a világ szép hellyé válik,
és ami történik velem,
az valami gyönyörű.
 
Az édes ajkak,
a meleg tekintetek,
a lágy sóhajok,
 
valami gyönyörűek,
ó, igen, gyönyörűek.
 

Metropolisz 2984

(5x)
Dolgozz, keress (pénzt), vásárolj
 
A felhőkarcolók az égig érnek, hogy elérjék Istent,
A monolitikus gépek gőzt sípolnak,
Öntudatosságra van csatlakoztatva a csoport,
Akik vannak kapcsolva, irtóznak a hústól*,
 
A hangszórók ordítanak, Aaahhhhh!
A hangszórók ordítanak, Aaahhhhh!
 
Metropolisz!
Metropolisz!
Metropolisz!
Metropolisz!
 
Mechanikus mester-programok,
Kitörlik a számtalan álmoknak magvait,
A fémkarok az égig érnek, mint a daruk,
Mind letérdel a *fő agy előtt,
 
A sikolyoknak és a gőznek a mélysége,
A mindent látó, monolit gép,
Az életével bosszankodva mászkál,
De szeme fényes, ahogy szónokian ismétli szövegét,
 
A hangszórók ordítanak, Aaahhhhh!
A hangszórók ordítanak, Aaahhhhh!
 
Metropolisz!
Metropolisz!
Metropolisz!
Metropolisz!
 
Minden álom tiltva,
Mindnek az elméje meg lett írva,
Gépek által lettek bekódolva,
Tökéletes harmónia,
 
(4x)
Dolgozz, keress, vásárolj,
Dolgozz, keress, vásárolj, halj meg,
 
Ez a végtelen éjszakák városa,
Semmiféle érzelem nem található benne,
Ez a végtelen éjszakák városa,
Millió fényeknek a sírja,
 
(4x)
A gép, ő uralkodik,
A fő agy,
 

Oldalak